Bemutatkozó a Széchenyi Alumni Magazin decemberi számában

Nőként gépészmérnökként címmel jelent meg fejlesztési és mérnökségi osztályvezetőnkről, Soós Vilmosné Anettről cikk a Széchenyi Alumni Magazin decemberi számában.

A SZÉCHENYI ISTVÁN FŐISKOLÁN A KILENCVENES ÉVEK DEREKÁN A MŰSZAKI PÁLYÁT VÁLASZTÓ, SZÁZNÁL IS TÖBB FIÚ ÉVFOLYAMTÁRS MELLETT A HÁROM LÁNY EGYIKE VOLT, AKI KÉSŐBB A SZAKMÁJÁBAN ÉRVÉNYESÜLVE IS TÖBBSZÖR BEBIZONYÍTOTTA, HOGY A SZEBBIK NEM KÉPVISELŐJEKÉNT IS MEGÁLLJA A HELYÉT A GÉPÉSZMÉRNÖKÖK KÖZÖTT. SŐT. JÓ IDEJE IMMÁRON VEZETŐKÉNT IS ELISMERIK A SZAKÉRTELMÉT – LEGYEN SZÓ AKÁR MUNKATÁRSAKRÓL, AKÁR A HAZAI VAGY KÜLFÖLDI PARTNERCÉGEK SZAKEMBEREIRŐL. ALÁBBI SORAINK SOÓS VILMOSNÉ ANETTRŐL SZÓLNAK, AKI IDÉN SZEPTEMBERBEN A TIZENKETTEDIK ÉVÉT KEZDTE MEG A PROFESSIO KLASZTER EGYIK TAGVÁLLALATA, A JULIUS-GLOBE KFT. MUNKAVÁLLALÓJAKÉNT.
 

– A Kazinczy Ferenc Gimnáziumban végeztem középiskolai tanulmányaimat. Informatikusnak szerettem volna tanulni, ám szülői nyomásra végül mégis a gimnázium mellett döntöttem. Először a Veszprémi Egyetem műszaki menedzser szakát szerettem volna elvégezni, ahová nagyon nagy volt a túljelentkezés. Az ottani egyetem ezen szak helyett inkább a gépészmérnöki szakot javasolta, én azonban inkább halasztani szerettem volna, s később újra megpróbálni a műszaki menedzseri szakot. Édesapám javaslatára azonban nem vesztegettem el egy évet, hanem belevágtam, hogy aztán fél év elteltével átjelentkezzek a győri főiskolára. 1994 tavaszán lettem széchenyis hallgató, ezen minőségemben két és fél év múlva autógyártó gépészmérnökként szereztem diplomát.

A gimnáziumi tanulmányok után persze nem volt számára egyszerű „megugrani” a műszaki felsőoktatás első akadályait, szaktantárgyi előképzettség nélkül sokat kellett bepótolnia. Igaz, komoly gyakorlati előnyt jelentett számára, hogy édesapja műhelyében az öccsének is segédkezhetett a teherautók szerelésében. A főiskolai gyakorlati képzés során munkadarabokat készíthettek el saját kezűleg: esztergáltak, martak és hegesztettek. Emellett három CNC-programozási nyelvből (MAZATROL, FANUC, SIEMENS) is levizsgázott, s akkor még nem is szóltunk az otthoni autószerelő tevékenységéről, így aztán kellő tudással felvértezve vághatott bele a munka világába.

A főiskolai tanulmányaiban haladva aztán a szakmai választás megerősítése mellett az is mind egyértelműbbé vált számára, hogy 21 évesen, tanulmányait befejezve aligha adhat majd utasításokat férfiaknak, ezért tudatosan előtérbe helyezte a tervezést. Nem véletlenül írta diplomamunkáját az alakos szerszámok – akkoriban még újdonságnak számító – háromdimenziós tervezéséből, amivel 1996-ban egy, az Ipar és Kereskedelmi Minisztérium által kiírt pályázaton második helyezést ért el – és minisztériumi dicséretben is részesült.

Diplomával a kezében nem volt nehéz elhelyezkednie, főként, hogy az idő tájt a tehetséges végzősöknek nem nagyon kellett munkahelyet keresniük, mivel a főiskola „úgymond” beajánlotta őket cégekhez. Így került Anett az IGM Robotrendszerek Kft. elődjéhez, a ROPER Kft.-hez, ahol ipari hegesztőrobotok portálszerkezetének tervezéseiből vette ki a részét. – Tervezői munkámat pauszpapíron, tussal kezdtem, csak fél év múlva tértünk át az AutoCAD-es tervezésre.

Jó érzés volt, hogy szinte még meg sem száradt a papír a diplomámon, máris bedobtak a mély vízbe, s én megálltam a helyem. Két és fél évet töltött első munkahelyén, mialatt elkezdte másoddiplomás képzési keretek között a Pénzügyi és Számviteli Főiskola levelezői tagozatán a közgazdasági tanulmányait, hogy a műszaki vonal mellett gazdasági téren is gyarapíthassa ismereteit. Közben szakmai megfontolásból tovább lépett egy német tulajdonú céghez. Ekkoriban több komolyabb külföldi ajánlatot is kapott.

Mégis úgy döntött, hogy marad Magyarországon, mivel úgy érezte, hogy megfelelő kitartással és szakmai alázattal idehaza is lehet karriert építeni.

– Dolgoztam tehát az azóta már megszűnt, német tulajdonú DonauTec 2001 Kft.-nél is, amely üzleti kapcsolatban állt az AUDI HUNGARIA MOTOR Kft.-vel. Ennek köszönhetően már akkor járhattam a négykarikás cég győri telephelyén, amikor a belépéshez – vámterület lévén – még útlevél szükségeltetett. Ennél persze fontosabb, hogy kapcsolatokat építhettem ki ezen nagy múltú cég alkalmazottaival.

Anett 2005 szeptemberében lett a Julius-Globe Kft. munkatársa – gyártást segítő tervezőmérnökként. Ajánlással került a céghez, mellyel már azt megelőzően is kapcsolatban állt. Munkáját két kisgyermek nevelése mellett kezdte el, ami nem volt egyszerű. Szükség volt mindkét fél rugalmasságára. – A cégnél én is sokat tanultam a forgácsolásról, a gyártásról, lehetőséget kaptam, hogy megtanuljam különböző, új tervezőprogramok (ProEngineer/CREO, CATIA, ESPRIT) használatát. Az évek folyamán a feladatköröm is kibővült. A tervezés mellett CAM-rendszerben 3D-s, 5D-s megmunkáló programokat is készítettem CNC megmunkáló központokra. Ezen kívül a gazdasági tudásomat is kamatoztathattam a tenderek és pályázatok koordinálásánál. Jó pár éve műszaki és fejlesztési osztályvezetőként látom el a mindennapi feladataimat. Persze, nem nagyon kedvelem a vezető szót, mert nem szeretek parancsolgatni, inkább kérek, s én is ugyanúgy dolgozom, ahogy a többiek. A cégekkel tartom a kapcsolatot, felveszem a munkákat, megbízom a kollégákat a tervezési feladatokkal, árajánlatokat készítek, továbbá koordinálom az általunk tervezett készülékek gyártását és szerelését. Ezen felül a hozzánk érkező középiskolás tanulókkal és egyetemista hallgatókkal is foglalkozom, ami – pedagógus végzettség híján – eleinte igencsak furcsa volt.

S hogy milyenek a jelenlegi hallgatók?

– Úgy érzem, szerencsések vagyunk a hozzánk kerülő fiatalokkal, mert szakmailag érdeklődőek és a rugalmasság mellett fejleszthetőek, képezhetőek. Hiszen cégünknél adott a lehetőség a fejlődésre, biztosítunk továbbképzési lehetőségeket, szervezünk szakmai előadásokat, melyeken a tanulók is részt vehetnek. Mint egy korábbi, tudástőkéről szóló konferencián is elmondtam, folyamatosan tovább kell képeznünk magunkat, hiszen a szakmánk folyamatosan fejlődik, mindig új és korszerűbb technológiai újítások látnak napvilágot. Piacvezető helyünket úgy tudjuk megtartani, hogy folyamatosan fejlesztjük az eszközparkunkat, fizikai és szellemi munkatársainkat folyamatosan tovább képezzük, mellette bevezetünk a piacon frissen megjelent forgácsoló szerszámokat, high-tech technológiákat, illetve új nyersanyagokat. Ezek mellett 2008 óta magyarországi és külföldi partnercégek megbízásából kísérleti kutatás-fejlesztést is végzünk.

Ha már a műszaki területnél tartunk, érdemes kitérni arra, hogy a család mind a négy tagja ezen szakmai irányban tevékenykedik, vagy efelé tart. Anett férje karosszérialakatos – és az Audi Hungariánál dolgozik. Fiuk, Dániel a Győri Műszaki SZC Jedlik Ányos Gépipari és Informatikai Középiskolába jár, s CAD/CAM informatikusnak tanul. Lányuk, Noémi ugyancsak jedlikes, gépgyártás- technológusnak készül. – Próbáltam lebeszélni a lányomat a műszaki területről, mondván, nőként nem lesz egyszerű neki sem érvényesülnie, de kitartott eredeti szándéka mellett. Aztán minden bizonnyal mindketten majd a Széchenyi István Egyetemen tanulnak tovább. Ennek őszintén örülök. Nekem a főiskola sok-sok emberi kapcsolatot adott, valamint a műszaki érdeklődés megerősítését, továbbá egy olyan alapot, amire lehetett építeni. Mert bizony az évek múlásával a megszerzett ismeretanyagot folyamatosan frissíteni kell.

A Julius-Globe Kft. 1998 óta működő, dinamikusan fejlődő, magyar tulajdonban lévő vállalkozás. Győrújbaráti, 2800 négyzetméter alapterületű üzemükben modern gépparkkal állnak megrendelőik rendelkezésére. Többéves fejlődésük során folyamatos növekedést mondhatnak magukénak. Különösen nagy tapasztalattal rendelkeznek az autó-, csomagoló-, műanyag-, orvosi műszertechnikai, high-tech-, dohány- és nyomdaipar, illetve az elektromos gépalkatrészt gyártó szerszámkészítés területén. Precíziós alkatrészek CNC-megmunkálásával (marás, esztergálás, köszörülés, szikraforgácsolás), autóipari beszállítók részére munkaasztalok, gyártósorok, illetve szerelő- és mérőkészülékek, mérőeszközök tervezésével és gyártásával, továbbá kutatás-fejlesztéssel egyaránt foglalkoznak. Piacvezető szerepük megtartása mellett egyik fő céljuk, hogy munkatársaik szakszerű továbbképzésével, illetve a régió szakmunkásképzésében való részvétellel biztosítsák a megfelelő gyakorlattal rendelkező, szakképzett utánpótlást. Szoros kapcsolatban állnak a Győri Műszaki SZC Lukács Sándor Mechatronikai és Gépészeti Szakközépiskolával (ahonnét az elmúlt tíz évben 180-nál is több diák töltötte a cégnél gyakorlati képzését), illetve a Széchenyi István Egyetemmel. A Practing-program keretén belül cégüknél jelenleg is több gépészmérnök-hallgató folytatja szakmai gyakorlati továbbképzését.